2. rész ~ Az MTV ajánlata, és a Dangerous album

Az edzés végén odakint vártam aput hogy megjöjjön. Nem voltam benne biztos hogy ő fog értem jönni..és igazam is lett.
 - Apu merre? - kérdeztem Josh-t mikor beszálltam a kocsiba.
 - Be kellett mennie az MTV székházba, valami megbeszélésen várták. Janet addig átugrik hozzátok, elvileg ott is marad pár napig. - mondta.
Felcsillant a szemem, és egyből jobb kedvem lett. Imádom Janetet, anyám helyett anyám. Teljesen olyan mint apu, csak 'női változatban'. De ez természetes, hiszen testvérek.

 - Szia csajszi! - jött ki a házból Janet mikor meglátta hogy megérkeztem.
 - Szia! - öleltem meg, és pusziltam arcon. - Hogy vagy?
 - Jól szívem, minden rendben. Na és veled? Milyen volt az edzés? - kérdezte ahogy becsuktam magam mögött az ajtót.
 - Klassz. Csak fárasztó. - mosolyogtam.
 - Azt elhiszem. Láttam mit vettél apádnak. Nagyon örült neki, ugye tudod?
 - Remélem. Kicsit bepánikoltam, mert nem találtam, de aztán végül is meglett.
Még egy csomó ideig beszélgettünk a nappaliban, aztán  hallottam hogy Janetnek korog a hasa. Odakapott, és elnevette magát.
 - Együnk már valamit te lány. Nem vagy éhes? - kérdezte.
 - Igazából de. - jöttem rá, és tényleg az voltam. Az edzés előtt ettem utoljára.
Lementünk a hatalmas konyhába, ahol a szakácsnő egyből kijött hogy mit készíthet nekünk.
 - Hagyja csak Marie, kiszolgáljuk magunkat. Menjen nyugodtan, pihenjen. - mosolygott rá Janet.
Így hát elkezdtünk gondolkodni, és arra jutottunk hogy rántottát csinálunk. Hála istennek, nem égettük oda, negyed óra múlva már ott ettünk az étkezőben.
 - Hétfőn kezdődik a suli mi?
 - Igen. - bólogattam. - Kicsit izgulok. Idáig mindig csak magántanáraim voltak, suliba rendesen még sosem jártam.
 - Ne izgulj Katherine, nincs miért. Magánsuliba mész, oda olyan gyerekek fognak járni mint te. Olyanok, akiknek vagy híresek a szülei, vagy akiknek van annyi pénzük.
 - Én ezt értem Janet, csak attól félek hogy nem lesznek barátaim. - húztam a szám.
 - Katherine, te egy életvidám, barátságos, jószívű lány vagy. Miért ne lennének? - kérdezte.
 - Azért mert idáig sem voltak. - sütöttem le a szemem. - Fogalmam sincs róla hogy milyen a barátság.
Letette a villáját, és megfogta a vállam.
 - Azért nem voltak, mert még nem volt rá alkalmad hogy szerezz őket. És egyébként meg ott vannak a táncos barátaid nem? - kérdezte.
 - De ők nem igazi barátok. Nem is szoktunk beszélni, csak a próbákon. Még a nevüket is összekeverem néha. - vigyorodtam el.
Janet felnevetett, majd mikor végeztünk a kajával, rájöttünk hogy kezd későre járni. Elköszöntem tőle, felmentem a szobámba, és elmentem zuhanyozni. Utána olvastam egy kicsit az ágyamban, majd lefeküdtem aludni.

Reggel mennydörgésre keltem fel, és inkább visszahúztam a fejemre a takarómat. Utálok felkelni ha ilyen az idő. Sokkal jobb nap indul ha ragyog a nap. De ha esik..pff.
Hallottam lentről hogy apu felröhög valamin, és inkább felkeltem. Kíváncsi voltam hogy mit beszélt meg az MTV-vel. Lassan, szememet törölgetve baktattam lefelé a lépcsőn, majd láttam hogy apu és Janet a nappaliban ülnek és beszélgetnek. Meglátták hogy jövök lefelé, mosolyogva intettek.
 - Jó reggelt álomszuszék. Fél 11 van.
 - Jó reggelt. - ültem le Janet mellé. - Mi a helyzet?
 - Ne haragudj hogy nem én mentem érted, de el kellett mennem.
 - Tudom, Josh mondta. - ásítottam. - Meg valamit magyarázott hogy az MTV-vel volt egy megbeszélésed.
 - Ó igen. Azt akarták hogy tudod, most lesz Decemberben 10 éves az MTV, és lesz egy ünnepség. Ott akarják hogy fellépjek. - mesélte.
 - De klassz. És fellépsz?
 - Megbeszéltem velük, és úgy tűnik hogy igen. Addigra már a Dangerous is megjelenik, és arra gondoltam hogy énekelhetném a Black Or White-ot és a Will You Be There-t. - magyarázta.
 - Aha. - mutattam rá. - Most elszóltad magad. Szóval ez a két szám rajta lesz az albumon. - vigyorogtam.
 - Arra gondoltam, hogy ma már meg is mutathatnám neked. - mosolygott.
Felcsillant a szemem, és ugrálva átöleltem.
 - Úristen, köszi, köszi köszi! Janet te hallottad már? - kérdeztem tőle.
 - Én már igen, és szerintem neked is tetszeni fog. - válaszolt.
 - Na menj te lány, öltözz fel, és akkor beviszlek a stúdióba. - mondta apu, és bizony nem kellett kétszer mondania. Felrohantam a lépcsőn, átöltöztem, megmosakodtam, fogat mostam, oldalra fontam a hajam, és megállapítottam hogy úgy nézek ki mint egy parasztlány.
 - Hű, de gyors voltál. Na gyere. - vezetett be apu a stúdióba. - Ülj le. - mutatott a székre, majd betette a lemezt, és elindította.
 - Remélem tetszeni fog. - ült le ő is mellém, és csak hallgattuk a dalokat. Minden egyes számnál elmosolyodtam hogy felkerült az albumra. Én az összeset hallottam már, a hangszerelés persze más volt, meg azt sem tudtam hogy melyik kerül fel. A következő dalok kerültek fel.: Jam, Why You Wanna Trip On Me, In The Closet, She Drives Me Wild, Remember The Time, Can't Let Her Get Away, Heal The World, Black Or White, Who Is It, Give In To Me, Will You Be There, Keep The Faith, Gone Too Soon, és a Dangerous.
 - Apu.. - néztem rá, mikor az utolsó dal is véget ért. - Ez fantasztikus. Komolyan. Hihetetlen.
Úgy vettem észre, mintha a megkönnyebbülés suhanna át az arcán, valószínűleg félt hogy nem fog tetszeni nekem. De ez az album valami eszméletlen lett.
 - Hát akkor tessék. - nyújtott át egy dedikált példányt. - Te vagy az első aki megkapta. Janetnek is most fogok adni egyet.
 - Ú, köszönöm szépen. - adtam egy puszit az arcára. Kiléptünk a stúdióból, apu odaadta Janetnek az ő példányát is, én pedig felsiettem vele a szobámba. Betettem a többi lemez közé. Ott volt az összes Jackson 5, és The Jacksons lemez, apu gyerek, és felnőtt szólóalbumai. Úgy vigyázok rájuk mint a szemem fényére. Nézegettem, rendezgettem őket, majd visszamentem a földszintre. Hát igen, elég sokáig aludtam, mert a személyzet már kezdte teríteni az asztalt az ebédhez.
 - Csókolom Marie. - köszöntem a szakácsnőnknek. - Hogy van ma?
 - Szervusz Katherine. Köszönöm jól. És te? Sokáig aludtál. - mosolygott. Szeretem ezt az asszonyt. Idős már, 50-60 év körül van, de évek óta apu szakácsnője, és családtagként szeretjük. Elbeszélgettünk még egy ideig, majd Janeték is bejöttek, és bekapcsolódtak. Lassan elkezdtünk enni.
 - És mond csak Katherine, várod már a sulit? - kérdezte apu. Elmondtam neki ugyanazt amit tegnap Janetnek, és ő is ugyanúgy válaszolt.
 - Ugyan már, az iskola klassz, hidd el nekem. Egy tinédzsernek az iskolaévek a legszebbek. - kacsintott rám.
 - És, ott alakulnak ki az első szerelmek. - tette fel a mutatóujját Janet.
 - Jaj, na persze. - forgattam meg a szemem nevetve.
 - Tényleg, Katherine, milyen volt az edzés? Ott volt az új gyerek? - érdeklődött apu.
 - Ne is mond. - válaszoltam. - Olyan pofátlanul jól táncol hogy mindenki csak dadogni tudott utána.
 - Nem mondod? - húzta fel a szemöldökét.
 - De, igen. Ő meg akkor dadogott mikor megtudta ki vagyok. Azt mondta hogy nagy rajongód. - magyaráztam.
 - Ó, de kedves. Szívesen megnézném hogy nyomja. - harapott bele apu a krumpliba.
A nap további része azzal telt hogy Janettel és apuval előszedtük a sulis cuccaimat, és összepakoltuk őket. Bekötöttük a könyveimet, minden elrendeztünk. Este tévéztünk, valami Beatles show ment, aminek mind nagyon örültünk. Idegesen feküdtem le. Holnap után kezdődik az iskola.